katalógus A: 1559 Catalogoſſabol (TESz.); 1609 catalogusban (Századok 43: 770); 1692 catalóguson (NySz.); 1718 e. cathálogus (Farkas: GLEl.); 1755 katalógus (MNy. 64: 467); 1842 kathalog (NSz.) J: ’jegyzék, lajstrom 〈személyeké, könyveké stb.〉 | Katalog’
katalogizál A: 1842 catalogisáltam (NSz.); 1882 katalogizálni [sz.] (MagyLex. Katalogus a.) J: ’jegyzékbe vesz, lajstromoz | katalogisieren’
A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a katalógus latin jövevényszó. | ≡ Lat. catalogus ’felsorolás, jegyzék, lista’, (h.) ’regiszter, jegyzék’ [< gör. κατάλογος ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ném. Katalog; fr. catalogue; stb.: ’lista, jegyzék, katalógus’. ⌂ A szóvégi s-hez a magyarban vö. →ámbitus stb. A katalog változatot a német nyelv befolyásolta.
A katalogizál német jövevényszó. | ≡ Vö. ném. katalogisieren ’jegyzékbe vesz’ [< ném. Katalog (↑)]. A németben esetleg görög mintára; vö. gör. καταλογίζομαι ’kiválaszt; hozzásorol’. ≋ Megfelelői: ang. (R.) catalogize; szbhv. katalogizírati; stb.: ’katalogizál, rendszerez’.
☞ TESz.; EWUng.→ logika