karika A: 1357/ Karikad [sz.] [hn.] (MNy. 10: 82); 1416 u./¹ kaꝛikackal (BécsiK. 48); 1558 karikókba [?✐] (Magyary-Kossa: OrvEml. 1: 236); 1795 Karikkárais (NSz.) J: 1 1357/ ? ’kör alak, kerek forma | Kreis, kreisrunde Form’ (↑), 1643/ ’ua.’ (NySz.); 2 1416 u./¹ ’körvonal alakúra formált tárgy, eszköz | kreisförmiger Gegenstand, Reifen, Ring’ # (↑); 3 1499 ? ’hordó | Faß’ (OklSz.), 1610 ’ua.’ (OklSz.); 4 1549 ’korong; korong v. henger alakú tárgy, alkatrész | Scheibe; Scheiben- od. walzenförmiger Gegenstand’ (OklSz. csiga-karika a.); 5 1779 e./ ’körvonal alakú játszóeszköz | Laufreifen als Spielzeug’ # (NySz.); 6 1797 ’körlap alakú szelet | kreisförmige Scheibe’ # (NSz.) Sz: karikás 1499 Karykas [szn.] (OklSz.); 1557 ’karikával ellátott | geringelt’ (OklSz.); 1842 ’karikás ostor | Art Peitsche’ (NSz.)

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő a →kerül szócsalád tövének veláris változatával azonos. Ehhez a tőváltozathoz vö. még karingós (→kacskaringós). A szóvég a mai alakban kicsinyítő képzőnek tűnik, alaktani felépítése és jellege azonban tisztázatlan. A jelentésfejlődéshez vö. →kerek, →kerék.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. karika; rom.  (N.) cărică; stb.: ’karika, gyűrű, kicsi kerék’.

☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.→ frászkarika, karikacsapás, kerül