kapucsi † A: 1522 Kapwchy [szn.] (Bálint: SzegSz.); 1547 kapocsi basa [✐] (Kakuk: ÉlOsm. 215); 1576 kapici basankat (BudBLev. 122); 1651 kapidsi basa (Kakuk: ÉlOsm. 215); 18. sz. eleje kapucsín-bassával (MonÍrók. 27: 26) J: ’török ajtónálló | türkischer Türsteher’
kapucsia † A: 1573 kapucsiájának [✐] (Szalay: ErdPorta 114); 1591 kapociának (TörtTár 1881: 174); 1605 k. Kapitsiak (RMKT.XVII. 1: 555); 1629 kapugziáktól (TörtTár 1882: 76); 1645 kapidsiakkal (Kakuk: ÉlOsm. 214) J: ’török ajtónálló | türkischer Türsteher’
Oszmán-török, ill. szerbhorvát jövevényszó. | ≡ A kapucsi-hoz vö. oszm. kapıcı, (R.) kapucı: ’ajtónálló’ [< oszm. kapı ’kapu’]. ⌂ A kapucsia szóhoz vö. szbhv. kapidžija ’ajtónálló’. ≋ Megfelelői: rom. (R.) capugíu, capigíu ’szerájkapus, szerájkapusok feje’; blg. (R.) капуджи́я ’kapuőr’; stb.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 252; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 214; EWUng.→ kapu