kapcáskodik × A: 1707 belékapcáskodott (MNy. 21: 131); 1803 kaptzáskodik [▽] (Baróti Szabó: MVir. 105); nyj. kapciáskodik (MTsz.) J: ’kötekedik | stänkern’
Bizonytalan eredetű, esetleg latin jövevényszó magyar képzéssel. | ≡ Vö. lat. captiosus ’csalóka, megtévesztő, megejtő’ [< lat. captio ’megtévesztés, álokoskodás, szofizmus’]. ⌂ A szóvég -kodik gyakorító-visszaható képző. A szó belseji s képzőnek látszik. Az eredeti változat kapciáskodik lehetett, amelynek elsődleges jelentése ’hamis ürüggyel, alattomosan vitát kezdeményez vkivel’ lehetett. – Ha a szó belseji s képző, a (R.) kapcálkodik ’kötekedik, civódik, veszekedik’ (1829: MNy. 60: 120) képzőcserével keletkezett.
☞ TESz.; EWUng.→ kapacitás