kapca A: 1380 k. Capʒa (KönSzj.) J: 1 1380 k. ’a botoshoz hasonló, nemezből stb. készült lábbeli | Art Fußbekleidung aus Filz usw.’ (↑); 2 1690 ’pata | Huf’ (LevT. 2: 366); 3 1742 ’a lábfejre tekert ruhadarab, amelyet harisnya helyett viselnek | Fußlappen’ (Jambressich: LexLat. Soccǔlus a.); 4 1763 ’harisnya | Strumpf’ (NSz.); 5 1784 ’csontkinövés a ló lábán; gyűrűtetem | Spat am Sprunggelenk eines Pferdes; Ringbein’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 39); 6 1794 ’rongy | Fetzen, Lumpen’ (NSz.); 7 1794 ’hitvány alak | Dreckskerl, Schurke’ (NSz.); 8 1914 ’csűdszőr | Haare auf dem Fesselgelenk’ (Herman: Pászt. 316)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv.  (R.) kopitca [többes szám] ’egy fajta lábbeli’, (N.) kòpica ’egy fajta nemezharisnya; kapca(rongy)’, kopitica ’kis pata’; szlk.  (N.) kopytce [többes szám] ’gyapjú lábszárvédő; bocskorkapca gyapjúból’; or. копытце ’kis pata’, (R.) копытце ’egy fajta lábbeli’; stb. [< szláv *kopyto ’pata’; vö. →kapta].  ⌂  A régi nyelvben meglehetősen gyakran találni a szó belseji c hang helyén z ~ ʒ-t, amelynek sz-szes kiejtése dezaffrikálódást sejtet. Az 5. jelentéshez vö. →kapta. A 6–8. jelentés közvetlenül vagy közvetetten a leginkább használatos 3. jelentésből keletkezett.

☞ Melich: SzlJsz. 1/1: 116; AkNyÉrt. 20/3: 51; MNy. 40: 369; Kniezsa: SzlJsz. 249; TESz.; EWUng.→ állkapca, kapcabetyár, kapta