kamásli ∆ A: 1789 kamáslira (MNy. 65: 335); 1847 kamaslis [sz.] (NSz.); 1892 gamásnis [sz.] (NSz.) J: 1 1789 ’(bőrből v. posztóból készült) gombolós lábszárvédő | knöpfbare Beinbekleidung 〈aus Tuch od. Leder〉’ (↑); 2 1880 ’többnyire posztóból készült, a cipő felett viselt, gombolós bokavédő | Schuhbekleidung des Oberfußes mit Knöpfen 〈meistens aus Tuch〉’ (NSz.); 3 1896 ’magas szárú, a szárán gombolható cipő | hoher, am Schaft knöpfbarer Schuh; Halbschuh’ (Nyr. 25: 48)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) kamaschen [többes szám], (B.) gamasch'n [többes szám], – ném. Gamasche: ’lábszárvédő, bokavédő; bokavédő’ [< fr. gamaches [többes szám] ’gombolós lábszárvédő’]. Forrása: arab (ǧild) ġadāmasī ’(bőr) Gadámeszből’.  ≋  Megfelelői: ang. gamash; szbhv. gamaše [többes szám], kamašne [többes szám]; stb.: ’kamásli’.  ⌂  A magyar szó a német többes számú alakból jött létre, elterjedésében valószínűleg az osztrák–magyar hadsereg katonai nyelve játszott szerepet. A szó eleji k ~ g-hez vö. →giccs, →gitt stb. – A ni végződéshez vö. →dózni, →fecni stb. A li végződés a →cetli, →hecsedli stb. analógiájára keletkezhetett. A 3. jelentés a magyar nyelvjárásokban keletkezett.  ∼  Idetartozik: (R.) komás ’kamásli’  (1776: MNy. 65: 338), külön átvétel a francia nyelvből, de a szókezdő magánhangzóra a német is hatással lehetett.

☞ EtSz. gamásni a.; TESz.; EWUng.