kalimpázik ∆ A: 1616 kalimpázva [sz.] (PFÉvk. 1956: 139); 1791 kalyimpázik [▽] (NSz.) J: 1 1616 ’bukfencezik, hentereg | sich überkugeln’ (↑); 2 1792 ’félrefordul, elfordul; csavarodik | sich abwenden; sich drehen’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1816 ’kalimpál, lóbálódzik | zappeln, hampeln’ (NSz.); 4 1838 ’ide-oda mozog | sich hin und her bewegen’ (Tzs.)
kalimpál A: 1820 Kalimpál (TudGyűjt. 4/8: 56); 1838 Kalimpál (Tsz.); nyj. kalyimpâl (MTsz.); kojinpál (ÚMTsz.) J: 1 1820 ’hempereg | sich herumwälzen’ (↑); 2 [ma főleg meg~, el~] 1838 ’üt, ver | schlagen, prügeln’ (Tsz.); 3 1860 ’〈szív〉 szabálytalanul, ritmus nélkül dobog | klopfen 〈Herz〉’ (NSz.); 4 1876 ’hamisan v. mesterségbeli tudás nélkül zongorázik; csapkod | klimpern’ (NSz.); 5 1883 ’hadonászik, kapálódzik; csapkod | zappeln, hampeln; herumschlagen’ # (NSz.)
Származékszó egy fiktív tőből. | ⌂ A szótő a →kall szóval függ össze. A szóvég játszi gyakorító képzőnek tűnik; vö. →csörömpöl : csörömpöz stb. A jelentések jórészt a tő eredeti jelentése alapján alakultak ki; a kalimpál 4. jelentésére valószínűleg a ném. klimpern ’rosszul, hamisan zongorázik’ lehetett hatással.; az 1. jelentéshez vö. még →kalapál. ∼ A klimpíroz ’ua.’ (klimpírozás [sz.] (1911: NSz.) a ném. klimpern (↑) alapján keletkezett.
☞ Bárczi: SzófSz.; MNy. 50: 273; TESz. kalimpál a.; EWUng.→ kall