kalefaktor ∆ A: 1573 califactor (SzT.); 1793/ calefactor (NSz.); 1810 Kálefaktorságra [sz.] (NSz.); 1846 kalefaktorságot [sz.] (NSz.); 1874 kalafaktor (NSz.) J: 1 1573 ’csirkefogó; bajkeverő | Schelm; Unheilstifter’ (↑); 2 1793/ ’szolga | Diener’ (↑); 3 1898 ’besúgó | Angeber’ (Dobos: DiákSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (k.) calefactor ’fűtő’, (h.) ’iskolafűtő; szolgáló, szolga’ [< lat. calefacere ’hőt termel’]. ≋ Megfelelői: ném. Kalfaktor ’fűtő; házmester; iskolaszolga, pedellus; hízelgő; sugdosó, árulkodó’; szbhv. kalefaktor ’fűtő’; stb. ⌂ A 2. és 3. jelentés pejoratív használata német hatásra keletkezhetett.