kabolgya × A: 1615 kaboriáskodás [sz.] (NySz.); 1616 kabolgiáia (NySz.); 1784 kábolgyáskodni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 48); 1816 gabogyás, gabógyás [sz.] (Gyarmathi: Voc. Lunátikos a., Bolond a.); 1839 gaborjás [sz.] (MTsz.); 1868 Gabornya (Ballagi M.: MNyTSz.) J: ‹fn› 1615 ’bolondság, eszelősség | Unsinn, Wahnsinn’ (↑) | ‹mn› 1 1897 ’viharos 〈időjárás〉 | stürmisch 〈Wetter〉’ (ÚMTsz. gabornya a.); 2 1900 ’szeleburdi, kapkodó, szeles, félbolond | schusselig, halbverrückt’ (ÚMTsz. gabornya a.); 3 1906 ’heves, indulatos, hirtelen haragú | aufbrausend, jähzornig’ (ÚMTsz. gabornya a.)

Bizonytalan eredetű, esetleg olasz jövevényszó. |  ≡  Vö. ol.  (R.) gabbaria, gabberia ’csalás, szélhámosság, szemfényvesztés; tréfa, móka’, (kal.) gabbula ’csalás’ [az ol. gabbare ’becsap, rászed, megvezet’ alapján; vö. még ol. gabbo ’tréfa, móka; csalás, szélhámosság’].  ⌂  A származtatásnak hangtani és jelentéstani nehézségei is vannak. A szó eleji g > k hangváltozás az adatok időrendje által nem alátámasztott; esetleg a →kába analógájával lehet számolni. A melléknévi jelentések a jelzői használatból alakultak ki.

☞ FilKözl. 2: 267; TESz.; EWUng.