jó² † A: [1200] Souyou [hn.] (An. 17.); 1213/ Beruchyo [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 569); 1365 Jood [sz.] (Kniezsa: ErdVízn. 8) J: ’folyó | Fluß’

Örökség az uráli korból. |  ≡  ? Vog.  (T.) jē ’folyó’; ? osztj.  (V.) jɔγəṇ ’folyócska’; zürj.  (Sz.) ju ’folyó’; votj.  (G.) ju-šur ’ua.’ (šur ’patak, folyó, ár(adat)’; ? cser.  (KH.) joγǝ̑-wət ’folyó víz, folyó’ (wət ’víz’); ? md.  (E.) jov ’Moksa folyó’; finn joki ’folyó, ár(adat)’; lp.  (norv.) jǫkkâ ’folyó’; – jur. jaχā ’ua.’; szelk. kî ’ua.’; kam. ćaγa ’ua.; folyócska, patak, folyó’; stb. [uráli *joke ’folyó’].  ⌂  A szó belseji *k > m. Ø változáshoz vö. még →ró. A magyar szó megléte ma már csak helynevek utótagjaként bizonyítható, amelynek elhomályosult alakja az összetételekben él tovább, de az ómagyar korban az északi és keleti nyelvterületeken köznévként is használatos volt. (vö. Kethyoukyzi  [hn.] tkp. ’két folyó közti földterület’  (1246: Györffy: ÁMTF. 1: 39)).

☞ MNy. 20: 32; TESz.; TESz.; EWUng.UN UEW. № 186