jász² × A: 1549 jaz kezeget (OklSz.); 1604 Iaʃʒkéʃʒeg (Szenczi Molnár: Dict.); 1673 Jász keszeg (NySz.); 1834 Jáz (Kassai: Gyökerésző 3: 69); nyj. jác (MTsz.) J: 1 1549 ? ’fürge cselle | Elritze, Ellering’ (↑), 1590 ’ua.’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 82); 2 1673 ’pénzes pér | Asch’ (↑); 3 1803 ’ónos jász | Aland’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Jaͤse a.); 4 1805 ’fejes domolykó | Döbel’ (Bálint: SzegSz. jász-keszeg a.)
Szláv jövevényszó. | ≡ Szbhv. jaz, (N.) jas, jes, jez, jiz ’ónos jász’; szlk. (N.) jas ’ua.; fejes domolykó’; or. язь ’ónos jász’; stb. [tisztázatlan eredetű]. ≋ Megfelelője: ném. (K. k.-ném.) jäse, jäsen ’ónos jász’. ⌂ Gyakran fordul elő a →keszeg-gel alkotott összetételben (↑). Néhány jelentés (pl. az 1.) terminológiai bizonytalanságot tükrözhet.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 229; TESz.; EWUng.