jog-

jogcím A: 1833 jogczímen (NSz.) J: ’megalapozott jog, jogalap | Rechtstitel’ | jogviszony A: 1834 Jogviszony (NSz.) J: ’olyan társadalmi viszony, amelyet a jog szabályoz: az egyik személyt, közösséget vmely más személlyel, közösséggel szemben vmire jogosítja, ill. kötelezi | Rechtsverhältnis’ | jogrend A: 1840 jogrend (NSz.) J: ’a társadalmi viszonyoknak a jog által szabályozott rendje | Rechtsordnung’ | jogállam A: 1845–1847 jogállamok (MTTÉvk. 8: 59); 1875 jogállamban (NSz.) J: ’az olyan állam, amelyben jogrend van | Rechtsstaat’ | Ilyenek még: jogalap ’szabály, törvény, rendelet v. megállapodás, amely vmely eljárást jogossá, jogszerűvé tesz | Rechtsgrund’ (1837: NSz.); jogrendszer ’az államban érvényes jogszabályok rendezett összessége, összefüggő egésze | Rechtssystem’ (1838: Századunk 1838. szept. 24.: 620); jogerő ’határozatnak, ítéletnek az a hatálya, amely a pert befejezi, a határozatot, az ítéletet megtámadhatatlanná teszi | Rechtskraft’ (1838: HazKülfTud. 1838. márc. 21.: 176)

Tükörfordítás előtagja, azonos a →jog szóval. |  ⌂  A tükörfordítások német minta alapján keletkezett összetett szók; vö. ném. Rechtstitel, Rechtscerhältnis, Rechtsstaat stb. – A második tag a magyarban (címszók kivételével): viszony (→viszonyos). Hasonló szemlélethez vö. ang. legal affair ’per, ügy’, legal title ’jogalap, jogcím’; fr. base de droit ’jogalap, jogcím’, règle de droit ’jogszabály’; stb.  ⌘  Nyelvújítási szóalkotások.

☞ TESz. jogcím a.; EWUng.→ alap, állam, cím, erő, jog, rend, rendszer, viszonyol