jajveszék A: 1495 e. iay veʒic (GuaryK. 2); 1536 Iayweʒek (Pesti: NTest. 3b) J: 1 1495 ’sanyarúság, szorultság, nyomorultság, kín, gyötrelem; lázadás | Drangsal, Qualen; Aufruhr’ (); 2 1518 k. ’jajgatás, panaszkodás | Wehklage’ (SándK. 26)

jajveszékel [1] A: 1787 jaj veszékelni [sz.] (NSz.); 1790 jajveszékléstek [sz.] (NSz.) J: ’jajgat, siránkozik, sopánkodik, sápítozik | jammern, wehklagen’ #

A szócsalád alapja, a jajveszék szervetlen összetétel. |  ⌂  A →jaj + →veszék összetételi tagokból keletkezett, szervetlen összetétellel. A 2. jelentés metonimikus.

A jajveszékel származékszó. |  ⌂  A jajveszékel a jajveszék-ből igeképzővel alkotott származékszó.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A veszék utótag ’veszít’ jelentésű igeként való magyarázata kevébé valószínű.

Kelemen J.: Mondsz. 327; TESz. jajveszékel a.; EWUng. jaj, veszék