itt A: 1372 u./ ytegyel, ytt (JókK. 74, 30); 1493 k. Eth (FestK. 1); 1553 ejth (RMNy. 2/2: 103); 1748 emütt (NSz.); 1817 ittég (NSz.); nyj. ëd, idd (MTsz.) J: 1 1372 k./ ’ezen a helyen | hier’ # (↑); 2 1807 ’ekkor | zu dieser Zeit’ (NySz.)

itten × A: 1416 u./² ittèn (MünchK. 20vb); 1495 e. etten (GuaryK. 133); 1742/ Ittennek (NSz.); 1778 Ittenėk (NSz.); 1787 íttend (MNy. 15: 146); 1848/ iten (NSz.); 1886/ itteneg (NSz.); nyj. ëttend (ÚMTsz.); ittënnëk (MTsz.) J: 1 1416 u./² ’ezen a helyen, itt | hier’ (↑); 2 1790 ’ekkor | zu dieser Zeit’ (NSz.) Sz: itteni 1808 Itteni (Sándor I.: Toldalék)

Megszilárdult ragos alakulatok. |  ⌂  A kiindulási alak az itt; az i ~ ë alakból keletkezett, amely az →e¹ (→ez¹) eredeti változata, -t lokatívuszraggal. A t > tt hangzónyúlás hangzóközi helyzetben következett be; vö. →ott. – Az itten az itt-ből keletkezett -n lokatívuszraggal. – A g, k, d hangú változatok különböző nyomatékosító elemmel keletkeztek →inkább, →innét stb.

☞ Nyr. 55: 32; Bárczi: Htört. 142; TESz.; NyK. 78: 289; EWUng.→ em-, ez¹, itthon, ugyan-UN UEW. № 125