istamét † A: 1395 k. ſtanith [ɔ: ſtamith] (BesztSzj. 684.); 1405 k. iſtanith [ɔ: iſtamith] (SchlSzj. 1248.); 1520 Stameth (OklSz.); 1559 ystametoth (OklSz.); 1580 Estamit (MNy. 62: 501); 1609 estamét (Mollay: NMÉr.) J: ’egy fajta len- v. gyapjúszövet | Art Stoff aus Wolle od. Leinen’
Vándorszó. | ≡ Ném. (R.) stamet, stammet ’egy fajta gyapjúszövet’; holl. stamet ’ua.’; fr. (kfr.) estamet ’(csekélyebb értékű, gyenge minőségű) gyapjúszövet’; ol. stametto, (R.) estametto, (fri.) ṣtamẹ́t ’egy fajta gyapjúszövet’; le. (R.) stamet, sztamet ’ua.’; stb. Vö. még lat. (h.) stamet, stamethum ’ua.’. Forrása: lat. stamen ’egy fajta cérna, fonál, szál; lánc’ stb. Az észak-olaszból terjedt el. ⌂ A szó eleji i és e vagy idegen nyelvből való átvétel vagy a magyarban keletkezett (vö. →iskola, →istáp stb.). ⇒⌂ A magyarba részben a németből, részben az olaszból, esetleg a francia nyelvből is kerülhetett.
☞ Mollay: NMÉr.; EWUng.→ státus