időjárás A: 1787 idö́járáshoz (NSz.) J: ’légkörnek az alsó levegőrétegekbeli jelenségek (hőmérséklet, csapadék stb.) összességéből adódó állapota, összessége | Wetter, Witterung’ # – De vö. 1781 idö́ járása ’ua.’ (NSz.)

Összetett szó. |  ⌂  Az →idő ’év’ + járás ’járás, folyamat, menet; mozgás, elmozdulás’ (→jár) tagokból keletkezett, jelöletlen birtokosi alárendeléssel. A szókapcsolati elődje az idő járása tkp. ’az időjárás változása, folyamata’  () volt; vö. még pl. száraz idő jár ’szárazság van’  (1597: OklSz.).

TESz.; EWUng. idő, jár