hűbelebalázs A: 1808 Huly bele Bálás (NSz.); 1808 Hǘ bele balás (Sándor I.: Toldalék); 1846 hűbelebalázsai (NSz.); 1861 hibele-Balázs (NSz.) J: ’hebehurgya személy | Schussel’
Összetett szó. | ⌂ A →hű² indulatszó + →bele határozószó + Balázs [szn.] jelzős alárendelő összetétele. Tulajdonképpen a hű, bele, Balázs ’rajta, Balázs!’ szólásból jött létre; ennek volt egy hosszabb, némileg más szerkezetű változata is: bele Balázs, lovat ád Isten ’fogj hozzá bátran, Isten majd megsegít’ (1598: Baranyai Decsi: Adag. DE6). A →hű² és a →bele összeolvadt, mivel a szólás elején egyetlen hangsúly alá estek. Önálló jelentésük lassan elhomályosodott, és ’hebehurgya’ jelentésben összetétellé, a Balázs személynév egységes jelzőjévé váltak. A további összeolvadási folyamat során a személynév is köznevesült. Köznevesült személyneveket tartalmazó hasonló összetételekhez vö. (N.) satra-kata, szapora-margit, szél-gábor, vihar-jóska stb.: ’szeles, kapkodó ember’. – Ma főleg olyan szólásokban él, mint pl. hűbelebalázs módjára él, dolgozik, fog hozzá vmihez ’meggondolatlan, szeleburdi ember módjára él, dolgozik, fog hozzá vmihez’ (1846: NSz.).