húshagyókedd A: 1544 Hus haǵo kedden (OklSz.); 1797 Hus-hagyo-Ked (NSz.) J: ’〈katolikusoknál:〉 a hamvazószerdát megelőző keddi nap | Fastnachtstag, Dienstag vor Aschermittwoch’

Összetett szó. |  ⌂  A húshagyó ’a farsang utolsó (három) napja’  (1533: Murm. 151.) + →kedd főnevek jelzős alárendelő összetétele. Az előtag szerbhorvát vagy szlovén mintára alkotott tükörszó; vö. szbhv. mesopust ’a farsang vége; húshagyókedd’; szln.  (R.) mesopùst ’húshagyókedd’ [vö. szbhv. meso ’hús’ + pustiti ’elhagy’ vagy szln. meso ’hús’ + pustiti ’elhagy’]. A déli szláv összetételek a lat. carnem laxare ’a húst elhagyni’ (< ol.  (N.) carnelasciare ’ua.’) kifejezés hatására alakulhattak. Vö. még óe. szl. męsopustъ ’a húsvét előtti nyolcadik hét; a húsvét előtti negyven napos böjt’; szlk.  (R.) mäsopust ’a farsang vége; húshagyókedd’; or. мясопуст ’a nagyböjt előtti hét; a húsvét előtti nyolcadik vasárnap; stb.’; stb.  ⌂  A magyarban: →hús + →hagy és az -ó folyamatos mellénévi igenévképzős →hagy összetétele. A (R.) húshagyat ’a farsang utolsó napjai’  (1527: ÉrdyK. 275) főnévben az igenévképző helyett névszóképző áll. A húshagyó önállóan csak tájszóként él, a köznyelvben a húshagyókedd összetétel használatos.  ∼  A farsang utolsó napjait megnevező szavakként idetartoznak: húshagyónap ’húshagyókedd’ (huſſhagyo nappba  (1372 u./: JókK. 26); húshagyóvasárnap ’a farsangi időszak utolsó vasárnapja’ (huſhaǵo vaſarnapi  (1495 e.: GuaryK. 61)); húshagyószombat ’a farsangi időszak utolsó szombatja’  (1519: LányiK. 105); húshagyóhétfő ’a farsangi időszak utolsó hétfője’  (1544: OklSz.).

☞ Melich: SzlJsz. 1/2: 294; TESz. húshagyó a.; NytudÉrt. 92: 93; EWUng.→ hagy, hús, kedd