hóbortos A: 1791 hóbortos (Görög–Kerekes: HadiT. 5: 796); 1803 Hóbortos (NSz.); 1809 Hábortos (NSz.); 1833 hobortos (NSz.) J: 1 1791 ’hebehurgya | schusselig’ (↑); 2 1833 ’bolondos, rigolyás | launisch, rappelig’ (↑)
hóbort A: 1821 hóbortja (NSz.) J: ’rögeszméje, bogara vkinek | Rappel’
Valószínűleg a szócsalád alapja, a hóbortos, származékszó egy relatív fiktív tőből. | ⌂ A relatív tő -r gyakorító képzővel keletkezhetett; vö. →hőbörög. Az abszolút tő feltehetőleg összefügg a →habog tövével. A szóvég -s melléknévképző. A szó belseji t szerepe nem teljesen világos.
A hóbort elvonás. | ∼ Valószínűleg a hóbortos-ból lett elvonva. A hóbortos palatális párhuzamos alakjaként idetartozik a hőbörtös ’hebehurgya; bolondos, rigolyás’ (1844: NSz.).