szócikk megosztása

hévizál × A: 1772 hévizálnak (NySz.); 1829 Hevizálni [sz.] (MNy. 60: 120) J: ’tétlenül bámészkodik, lopja a napot | müßig um sich herumschauen, faulenzen’

Származékszó. |  ⌂  A hév- ’tétlen’ (→hiú) tőváltozatból -izál igeképzővel; vö. →kurizál, urizál (→úr) stb. A jelentéshez vö. →hivalkodik.  ⊚  Nyugat-dunántúli tájszó.

☞ MNy. 29: 290; TESz.; EWUng.→ hiú