hol A: 13. sz. eleje/ Ihul (KTSz.); 1372 u./ hol (JókK. 21); 1476 k. Holÿ (SzabV.); 1525 k. soholt (GyöngyK. 69); 1526 hool (MNy. 37: 204); 1575 sohult (NySz.); 1603 sohut (NySz.); 1742 holl (NSz.) J: ‹hsz› 1 13. sz. eleje/ ? ’ahol | wo 〈als Relativum〉’ (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 13. sz. közepe/ ? ’amikor | als’ (ÓMS.), 1474 ’ua.’ (BirkK. 4); 3 1372 u./ ’mely helyen? | wo?’ # (JókK. 23); 4 1527 ’valahol | irgendwo’ (ÉrdyK. 512); 5 1552 ’mikor? | wann?’ (Heltai: Dial. Cla); 6 1763 ’miért?, mi célból? | warum?’ (NSz.); 7 1842/ ’honnan? | woher?’ (NSz.) | ‹ksz› 1 1511 ’ha | wenn’ (Zolnai Gy.: Nyelveml. 197); 2 1519 ’bár, noha | obwohl’ (JordK. 390); 3 1519 k. ’majd ... majd | mal ... mal’ (DebrK. 573)

hun² × A: 1512 Ihon (WeszprK. 93); 1527 ahun (Heyden: Puerilium 54); 1591 hún [?✐] (NySz.); 1613 hón [?✐] (NySz.); 1644 Ehen (MHH. 24: 254); 1659 sohont (NySz.); 1705 sohunt (RákFLev. 4: 476); 1817 honn, hunn (NSz.); nyj. ehén (MTsz. ihon a.) J: 1 1512 ? ’mely helyen? | wo 〈als Relativum〉’ (↑), 1564 ’ua.’ (OklSzPótl.); 2 1556 ’valahol | irgendwo’ (LevT. 1: 202)

Megszilárdult ragos alakulatok. |  ⌂  A →hogy¹ tövéből keletkeztek -l ablatívuszraggal, ill. -n lokatívuszraggal. A szóvégi t, amely néhány változatban az -l-hez kapcsolódik, nyomatékosító szerepű lokatívuszrag.  ∼  Idetartoznak: sohot ’sehol’  (1527: LevT. 1: 4); néhott ’valahol’  (1603: NySz.); néhut ’ua.’  (1667: NySz.) stb. Ezek feltehetőleg a soholt ~ sohult, sohunt ~ sohont változatokból keletkeztek. Az is lehetséges azonban, hogy ezen összetételek hot ~ hut utótagja közvetlenül az alapszóból jött létre -t lokatívuszraggal.  ⌂  Eredetileg kérdő, határozatlan, ill. vonatkozó helyhatározószavak voltak. A hol-nak idő- és módhatározói jelentése is lett, később kötőszói használata is kialakult; vö. →hogy², honnan (→honnét).

☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; Benkő: ÁrpSzöv. 348; EWUng.→ a-, akár-, hogy¹, holmi, holott, ihol, im-, né-, se-, vala-UN UEW. № 372