hofnica † A: 1458 Hofniczam [lat. -m végződéssel] (StSl. 25: 255); 1489 hafnyze [lat. -e végződéssel] (OklSz.); 1491 hwffhnycza (SzapolyaiOkl. 214.); 1493 offniczas [lat. -s végződéssel] (OklSz.); 1567 hoffÿncza (MNy. 80: 246) J: ’középkori lövegfajta | Art Geschütz im Mittelalter’
Cseh jövevényszó. | ≡ Cseh houfnice ’tarack ‹lövegfajta›’, (R.) haufnicě ’ua.; kővető ‹hadigép›’ [< cseh houfný ’csoportos, tömeges’]. A megnevezés feltehetőleg arra utal, hogy a kővetőt zárt tömegek ellen alkalmazták. ⌂ A hofnica alak latinosítás eredménye. A szókezdő h nélküli változatok keletkezése tisztázatlan; de vö. atak (→hatak).
☞ Kniezsa: SzlJsz. 216; TESz.; StSl. 25: 255; EWUng.→ haubic, pikonhog