hitvány A: 1138/ ? Itwan [szn.] (MNy. 32: 132); 1171 Hituand [sz.] [szn.] (ÓMOlv. 47); 1211 Hyduand [sz.] [szn.] (OklSz.); 13. sz. eleje/ [hi]tuan (KTSz.); 1372 u./ hyttuan (JókK. 11); 1560 k. hytuany (GyöngySzt. 4200.); nyj. hitfán (MTsz.) J: 1 1138/ ? ’sovány; gyenge | mager, schwächlich’ (↑), 1551 ’ua.’ (NySz.); 2 13. sz. eleje/ ’silány; nyomorúságos | schlecht; erbärmlich’ # (↑); 3 1372 u./ ’gyarló; esendő | fehlbar; gebrechlich’ (↑); 4 1476 k. ’balga, dőre | töricht’ (SzabV.); 5 1495 e. ’alávaló; gonosz | niederträchtig, böse’ # (GuaryK. 47); 6 1560 k. ’csekély értékű | minderwertig’ # (GyöngySzt. 3410.) Sz: hitványság 1372 u./ hyttuanſagomnak (JókK. 46)
Ismeretlen eredetű. | ⚠ A →hít származékaként való magyarázata kevésbé valószínű. ⌂⇒ A magyarból: rom. (N.) hitión ’sovány’.
☞ TESz.; EWUng.