hiedelem [4] A: 1416 u./¹ hièdèlmèzètꝛe [sz.] (BécsiK. 23–24); 1416/³ hyedelmbe (AporK. 55); 1506 hyedelnekyl (WinklK. 216); 1508 hýedemnekíl (NádK. 271); 1512 k. yedelmet (WeszprK. 23); 1527 hyhedelemnek (ÉrdyK. 554); 1604 Hiedelem (Szenczi Molnár: Dict.); 1767 hijedelmeket (NSz.); 1791 híjedelmét (NSz.); 1805 hiedelëm (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ’felüdülés; enyhülés | Erfrischung: Linderung’ (↑); 2 1416 u./² ’árnyék | Schatten’ (MünchK. 54vb); 3 1416 u./² ’hűvösség | Kühle’ (MünchK. 75rb); 4 1456 k. ’oltalom | Schutz’ (SermDom. 2: 139); 5 1508 ’bizodalom; remény | Vertrauen; Hoffnung’ (NádK. 46); 6 1759 ’hit; téves, babonás hit | Glaube; Glaubensvorstellung’ # (NSz.); 7 1773 ’vélemény | Meinung’ (NSz.) Sz: hiedelmez 1416 u./¹ meghièdèlmèzėc ’felfrissül; csillapul | sich erfrischen; sich lindern’ (BécsiK. 22) | hiedelmezet 1416 u./¹ (↑)

Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű, és összefügghet a →hideg, →hűl, →hűvös tövével. A végződés -delem névszóképző; vö. →fejedelem, veszedelem (→vész) stb. A 3. jelentés lehet az eredeti, az 1., 2. és 4. ebből alakult ki. Hasonló jelentésfejlődéshez vö. lat. frigus ’hideg ‹fn›’ : refrigerium ’lehűlés, felüdülés’, (e.) ’vigasztalás’. Az 5–7. jelentés a →hisz¹ hatására alakulhatott ki.

☞ EtSz. 1. fej a.; SzegFüz. 3: 1; TESz.; Pais: Ősv. 120; EWUng.→ hideg, hűl, hűvös