hideg A: 1082/ hidegkuth [hn.]; hydegkuth [hn.] (MNL (OL) Dl. 200894); 1138/ Hedegcut, Hedekcut [hn.] (MNy. 32: 131, 134); 1274 Hydegsyd [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 610); 1372 u./ hideg (JókK. 28); 1416 u./¹ hidèg (BécsiK. 268); 1844 hü-d-eg (NSz.) J: ‹mn› 1 1138/ ’alacsony hőmérsékletű | kalt’ # (↑); 2 1470 ’rideg; közömbös | schroff, unfreundlich; gleichgültig’ # (SermDom. 2: 658); 3 1767 ’élettelen | leblos’ (NSz.) | ‹fn› 1 1372/ ’alacsony hőmérséklet | Kälte’ # (↑); 2 1405 k. ’hideglelés, láz | Schüttelfrost, Fieber’ (↑); 3 1533 ’fagy | Frost’ (Murm. 245.); 4 1544 ’hideg étel | kaltes Gericht’ # (OklSz.); 5 1774 ’borzadás; hidegérzet | Schauder, Kälteempfinden’ (NSz.) Sz: hidegség 1372/ hÿdegſegnek (JókK. 31) | hidegül 1416/² meghidègo̗l ’kihűl | sich erkälten’ (MünchK. 29vb); [el~] 1508 ’elfordul vmitől | sich von etw abkehren’ (NádK. 81); 1826 ’összekülönbözik, elválik 〈személy〉 | auseinanderkommen 〈Personen〉’ (NSz.) | hidegedik, hidegszik 1517 meg hydegettem (DomK. 234)

Belső keletkezésű, valószínűleg származékszó egy relatív fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő -d gyakorító képzővel keletkezhetett. Az abszolút tő ismeretlen eredetű és a →hiedelem, →hűl, →hűvös szavak tövével függhet össze. A szóvég valószínűleg -g névszóképző; vö. →beteg, →meleg stb. A melléknévi 1. jelentés lehetett az eredeti. Az elvont 2. melléknévi jelentéshez vö. ném. kalt ’hideg; részvétlen, érzéketlen’; fr. froid ’hideg; tartózkodó, hűvös ‹magatartás› stb.’. A ’hőérzés’ → ’lelkiállapot’ jelentésváltozáshoz vö. még hűvös viszony; meleg fogadtatás stb.  ⚠  A →hisz¹ igével való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ SzegFüz. 3: 1; TESz.; Pais: Ősv. 119; EWUng.→ hideglelet, hidegvérű, hiedelem, hűl, hűvös