harámbasa † A: 1539 harambas (OklSz.); 1786 Harám Basának (NSz.) J: 1 1539 ’〈a török hódoltság korában〉 török gyalogos csapat alparancsnoka v. agája | 〈zur Zeit der Türkenherrschaft〉 Unterführer oder Aga von türkischen Fußtruppen’ (↑); 2 1798 ’rablóvezér | Räuberhauptmann’ (NSz.)
Szerbhorvát jövevényszó. | ≡ Szbhv. harambaša, arambaša, aranbaša ’felkelővezér, hajdukok vezetője ‹a török időkben›’, (R.) ’községi pandúrok parancsnoka; rablóvezér; gyalogos katonák parancsnoka’ [< oszm. harami bașı ’haramiavezér’]. ⌂ Mivel a magyar nyelvérzék a harámbasá-t a →basa szóval alkotott összetételnek fogta fel, a feltételezett előtaggal is keletkeztek összetételek; vö. haramfi ’fegyveres útonálló’ (1804: NSz.); haramvezér ’haramiavezér’ (1855: ItK. 8: 118); stb.
☞ KSz. 2: 277; MNy. 2: 224; Kniezsa: SzlJsz. 212; TESz.; EWUng.→ haramia, kazulbas