hajdina × A: 1495 haydyna (OklSz.); 1500 haydyn (OklSz.); 1566 haydona (OklSz.); 1585 Haydenom [?ɔ: Haydena] (Cal. 753 [ɔ: 751]); 1590 haydena (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 34); 1604 Haydéna (Szenczi Molnár: Dict. Ozymum és Pánicum a.); 1818 handina ... asztag (NSz.); nyj. hadinya, hajdën (Nyatl.) J: ’a sóskával rokon, lisztes magjáért termesztett növény, pohánka | Buchweizen (Fagopyrum)’
Szerbhorvát jövevényszó. | ≡ Szbhv. hajdina ’pohánka’ [< szbhv. (Kaj) hajda ’ua.’ < ném. (baj.-osztr.) haidn ’ua.’]. ≋ Vö. még ném. (kfn.) heidenkorn ’ua.’; a jelentéséhez vö. →pohánka, →tatárka. ⊚ A hajdina a dunántúli nyelvjárások szava. ⌂⇒ Valószínűleg a magyarból: szlk. (N.) hajdina ’pohánka’; és esetleg a szln. (V.) (N.) hajdína ’ua.’.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 208; NytudÉrt. 50: 21; TESz.; EWUng.