hacacáré A: 1893 hacacáré (MTsz.); nyj. haccacáré (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 1893 ’korhelykedés; zajos mulatság | Zechen, Zecherei; geräuschvolle Unterhaltung’ (↑); 2 1929 ’tarka, mintás kelme; ilyen anyagból készült ruha | buntfarbigen, gemusterter Stoff; Kleid aus solchem Stoff’ (Nyr. 58: 128) | ‹isz› 1913 ’〈tánc közben használt kurjantás〉 | 〈Jauchzer, Aufschrei beim Tanzen〉’ (Nyr. 42: 301) | ‹mn› 1928 ’tarka, mintás, virágos 〈anyag, ruha〉 | buntfarbig, gemustert, geblümt〈Stoff, Kleid〉’ (ÚMTsz.)
Származékszó egy fiktív tőből. | ≡ A tő a →hancúrozik szócsaládjának tövével függ össze. A végződéshez vö. hoppáré (→hopp). Eredeti szófaja az indulatszói, amelyből a főnévi 1. jelentés metonimikusan keletkezett; vö. →hajcihő, →hűhó stb. A melléknévi, valamint a főnévi 2. jelentéshez vö. harsog (→harsad), →rikít stb.
☞ TESz.; EWUng.→ hancúrozik, henceg