gádor × A: 1416 u./¹ ǵadoꝛa (BécsiK. 52); 1604 Gator (Szenczi Molnár: Dict. Cláthrus a.); 1750 k. vasgótért (Thaly: VÉ. 1: 309); 1779 vass gaterokkal, vass gáterokra (Ethn. 83: 520); 1836 Gátrán (MNy. 38: 132); 1846 káteres [sz.] (MNy. 68: 339); 1848 Gatter vas (SzT.); 1873 gádėrfa (Nyr. 2: 518) J: 1 1416 u./¹ ’pitvar, tornác, előrész; ereszalja | Hausflur; Vordach und der Raum darunter’ (↑); 2 1604 ’(ablak- ajtó-) rostély, rács; (rácsos) kerítés | Gatter, Gitter; Lattenzaun’ (↑); 3 1627 ’gödör, árok; üreg | Grube, Graben; Höhlung’ (EWUng.); 4 1637 ’a pince torka, torkolata | Kellerhals’ (OklSz.); 5 1838 ’a mellüregnek a két tüdőlebeny közötti része | Mittelfell’ (Tzs.)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.), (kor. úfn.) gater ’rács; rostély; kerítés’, (szász Sz.) got(t)er ’ua.’, (baj.-osztr.) gǭdər, gatter ’ua.; léckerítés mögötti helység’, – ném. Gatter ’rács; rostély; kerítés; keretfűrész’ [indoeurópai eredetű; vö. óind gádhya-ḥ ’(meg)tart’; ang.  (óang.) geador ’együtt, összesen’; stb.].  ≋  Megfelelői: szbhv. gatre [többes szám] ’rács; rostély’; szlk.  (N.) gador ’pincelejáró’; stb.  ⌂  A származtatás jelentéstani viszonyai tisztázatlanok. Az 1. és 4. jelentés talán a bajor-osztrák szó ’léckerítés mögötti helység’ jelentéséhez köthető. A 3. jelentés metafora a 4. jelentés alapján. Az 5. jelentésben tudatos szóalkotás történt. A szó alaktani szempontból szórványosan a [4] tőtípusnak felel meg (1836: ↑).  ∼  Idetartozik: gatter ’keretfűrész(gép)’  (1951: Hevesi: MOrMűszSz. 372); ez a németből (↑) származik.

☞ EtSz.; TESz. gátor a. is; EWUng.→ zsalugáterNszt ↪gádor