gulyás A: 1861 gulyást (Bolond Miska 1861. jan. 13.: 6); 1886 gulyást (PFÉvk. 1960–1.: 262) J: ’kis darabokra vágott marha-, v. sertéshúsból, vele együtt főtt burgonyából paprikás és hagymás lével készült (egytál)étel | Gulasch’ # – De vö. 1787 Gujás-hús ’ua.’ (NSz.); 1826 Gulyás-étel ’ua.’ (NSz.); 1838–1845 gulyástokán ’ua.’ (MNyTK. 107: 35)
Különböző összetételek előtagjának önállósulásával. | ⌂ A gulyáshús (↑), gulyásétel (↑), gulyástokány (↑) stb. szavakból. Ezek a gulyás ’gulyás, marhapásztor’ (→gulya) + →hús, ill. étel (→eszik), →tokány stb. szavakból keletkeztek és eredetileg a marhapásztorok egytálételét: a ’bográcsgulyás’t jelölték. ∼ Egyéb megnevezések: gulyásos hús ’gulyás’ (1834: NSz.); gulyásos ’ua.’ (1872: NSz.). ⌂⇒ A szó a magyarból kiindulva nemzetközivé vált; vö. ang. goulash; fr. goulache; finn gulašši; stb.: ’ua.’.
☞ MNy. 7: 99; PFÉvk. 1960: 262; TESz.; EWUng.→ eszik, gulya, hús, székelygulyás, tokány