gríz A: 1765 Griszt (MNy. 60: 229); 1788 Griz (MNy. 5: 285); 1794 grüzek (NSz.); 1799 gríz (Márton J.: MNSz.–NMSz.); nyj. giriz, gric (ÚMTsz.) J: 1 1765 ’finomra őrölt (búza)dara | Grieß’ # (↑); 2 1960 ’darapép | Grießbrei’ (ÉrtSz.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném., (au.) Grieß ’szemcsés massza, pép; darás, grízes liszt’ [germán eredetű; vö. ang. (óang.) grēat ’durva szemcséjű, nagy’; izl. (óizl.) grautr ’durva dara, kása’; stb.]. ≋ Megfelelői: szbhv. griz; szlk. grísa, (N.) grís stb.: ’darás, grízes liszt’. ⌂ A 2. jelentés metonímia.