garral A: 1693 nagy garral (MNy. 64: 466) J: 1 [nagy ~] 1693 ’fölösleges hangossággal; nagy hűhóval | mit Ungestüm; mit großem Gepolter’ (MNy. 64: 466) (↑); 2 [nagy ~] 1699 ’fontoskodva; fennhéjázón | mit viel Aufhebens; hochmütig’ (NySz.)
Megszilárdult ragos alakulat. | ⌂ A tő ismeretlen eredetű. A végződés -val eszközhatározó-rag. ∼ Ugyanebből a tőből -s melléknévképzővel keletkezett a (R.) garos ’kevély, fennhéjázó’ (1811: NSz.). A gar ’hűhó, (fölöslegesen) nagy lárma’ (1816: Gyarmathi: Voc.) későbbi elvonás a garral, ill. a garos alakokból. ≂ Tisztázatlan idetartozású: garol ’gázol’ (1835: Tzs. Waten a.); gartat ’büszkén körüloldalog’ (1863: Kriza [szerk.] Vadr. 500); belegartat ’hebehurgya módon belenyúl, belemarkol vmibe; beleavatkozik vmibe’ (1863: Kriza [szerk.] Vadr. 500). ⊚ Eredetileg székely nyelvjárási szó volt.
☞ EtSz. 1. gar a.; TESz.; EWUng.