füzér × A: 1557 Fyzyrwezzew (OklSz.); 1583 fwzerrel (SzT.) J: ’rovátkolt mérőpálca, amellyel a hordóban levő bormennyiséget mérik | Visierstab, Meßstab’
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kor. úfn.) visir ’hiteles(ítő) mérték, eszköz’, (h. kor. úfn.) visirstab ’mérőpálca’, (baj.-osztr.) visier ’bormérce’ [< ném. visieren ’szemügyre vesz; céloz; (meg)mér; mérőedényt hitelesít, beállít; stb.’]. ⊚ A szőlőművelés és borászat szavaként kerülhetett a magyarba.
☞ EtSz. 3. füzér a.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ vizitáció