fúr A: 1181 ? Furuod [sz.] [szn.] (PRT. 8: 277); 1268 ? Furro [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 81); 1372 u./ furot [sz.] (JókK. 8) J: 1 1181 ? ’lyukat, rést, üreget, vájatot készít; lyukaszt | bohren, aushöhlen; durchlöchern’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 1589–1591 ’izgat, nyugtalanít 〈vmely kérdés, ügy, dolog, érzés stb.〉; bánt, aggaszt | es wurmt jmdn, etw bohrt ihm im Kopf herum; kränken, ängstigen’ (MNy. 75: 505); 3 [ ~ja magát] 1750 ’lopakodik, odaférkőzik; elhatol vhová | sich herbeimachen; sich hindrängen’ (Wagner: Phras. Obrepo a.); 4 1791 ’odaférkőztet, vmit belelop vmibe | hineinschmuggeln’ (NSz.); 5 1815 ’beledug; belenyom | hineinstecken; hineindrücken’ (NSz.); 6 1954 ’vkit alattomban támad, áskálódik ellene | gegen jmdn intrigieren’ (NSz.) Sz: fúró 1181 [sz.] [? szn.] (↑); 1395 k. ’egy fajta forgácsolószerszám | Druckbohrer’ (BesztSzj. 752.) | fúrás 1478 Fwras [? szn.] (OklSz.); 1590 furas ’(kifúrt) lyuk | (gebohrenes) Loch’ (Gl. fúrás a.) | fúrdogál 1490 fwrdogalya vala ’kínoz, zaklat, gyötör | quälen’ (SzalkGl. 187.) | fúrat 1508 furatoth ’lyuk, fúrás | Bohrung’ (NádK. 260) | furdal 1533 furdalo [sz.] ’(szakaszosan, meg-megállva) fúr, váj | (anhaltend) bohren’ (NySz.) | furdancs 1622 furdancz ’egy fajta forgácsolószerszám | Druckbohrer’ (MNy. 57: 348) | furkál 1774 furkáló [sz.] (NSz.) | furakodik 1792 furakodnak (NSz.) | furakszik 1891 furakszik (NSz.) | fúródik 1828 furódnak (HasznMul. 12: 91); 1840 fúrodba [ɔ: fúródva] [sz.] (NSz.)

Vitatott eredetű. | 1 Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.) pore̮˙ ’ár ‹szerszám›’; osztj.  (V.) pǒr ’fúró’; zürj.  (Sz.) pi̮r-ńol ’ua.’ (ńol ’nyíl’), (Lu.) pi̮re̮d- ’átfúr’; votj.  (Sz.) pi̮r ’át, keresztül’, pi̮ri̮č́a ’homorúvéső, vájóvéső’; finn pura ’véső, feszítővas, fúró’, puraa- ’lyukakat vés’; lp.  (L.) pårrē ’fúró; tárgyak széle, pereme’; – jur. porɛɁ ’egy fajta fúró’; szelk. pur ’fúró’; kam. pərijaŋ, pəŕaŋ ’ua.’ [uráli *pura ’fúr; fúró’].  ≋  Megfelelői: török bur-; lat. forare; stb.: ’fúr’. 2 Szóhasadás eredménye. |  ⌂  A →fúl¹ ’szúr; döf’ igéből keletkezett. Az l > r hangváltozáshoz vö. →világ > →virág, bár a →szúr esetleges analógiás hatásával is számolhatunk. ▣  ∼  A fúr a fúr-farag ’barkácsol’  (1668: NySz.) ikerszóban is előfordul.

☞ EtSz.; MSzFE.; TESz. fúr-farag a. is; EWUng.→ agyafúrt, borona², fúl¹, furcsaUN UEW. № 817