fáta × A: 1659 fáta (NyK. 73: 98) J: ’〈román〉 lány | 〈rumänisches〉 Mädchen’

Román jövevényszó. |  ≡  Rom. fatǎ, [végartikulussal] fata ’(kis)lány’ [< lat.  (k.) feta ’hajtás, sarj; vkinek a gyermeke’].  ⌂  A szóvégi a-hoz vö. →áfonya, →cimbora stb.

EtSz.; TESz.; EWUng. ficsúrNsztfáta