szócikk megosztása

fád ∆ A: 1853 fád (NSz.) J: ’kedélytelen; unalmas | fade’

Német  (au.) jövevényszó. |  ≡  Ném. fade, fad, (au.) fad: ’(némileg) unalmas; érdektelen; íztelen’ [< fr. fade ’íztelen; visszataszító; unalmas’].  ≋  Megfelelői: cseh fádní; szlk. fádny; stb.: ’unalmas, egyhangú’.

☞ TESz.; EWUng.