fotel A: 1848 fauteiljében (NSz.); 1854 fotölj (Heckenast: IdSzT.); 1865 fotelbe (NSz.); 1877 fotélban (NSz.); 1877 fotölben (NSz.); 1904 fotőj (Radó: IdSz. fauteuil a.) J: ’kárpitozott karosszék | Lehnsessel, Fauteuil’ #
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Fauteuil; ang. fauteuil; fr. fauteuil; stb.: ’párnázott karosszék’. A franciából terjedt el; vö. (ófr.) fau-deteuil ’összehajtható támlás szék’ [< ófrank *faldistôl ’ua.’]. ⇒⌂ A magyarba főleg német, esetleg még francia közvetítéssel is került át. ⌂ A szóvégi l-t az magyarázhatja, hogy a szó elsősorban írott szövegek útján honosodott meg.