forraszt A: 1416 u./¹ megforraztatnacvala [sz.] (BécsiK. 112); 1544 meg foraztottak (OklSz.); nyj. fóraszt (MTsz.) J: 1 1416 u./¹ ’〈fémet〉 olvaszt, önt | schmelzen, gießen 〈Metall〉’ (↑); 2 1519 k. ’forral | sieden machen, in Wallung bringen’ (DebrK. 185); 3 1527 ’izgat, ingerel | aufregen’ (ÉrdyK. 199); 4 1544 ’〈fémrészeket〉 egymáshoz rögzít | (ver)löten’ # (↑); 5 1577 k. ’〈sebet〉 begyógyít, hegeszt | zum Verheilen bringen’ (OrvK. 78); 6 1750 ’beleolt, belenevel | jmdm etw einpflanzen’ (Wagner: Phras. Ingenero a.); 7 1757 ’〈forrást〉 fakaszt | hervorquellen lassen’ (NSz.); 8 1784 ’tervez, elméjében forgat | sich mit einem Gedanken tragen, etw vorhaben’ (NSz.); 9 [torkára ~] 1788 ’megakadályozza, hogy kimondjonn vmit | einem etw im Munde ersticken 〈abstr.〉’ (NSz.)

forrad A: 1416 u./² meǵfoꝛꝛadoʒot [sz.] (MünchK. 194); 1516 foradasabol [sz.] (GömK. 172); 1774 fórradás [sz.] (NSz.) J: 1 1416 u./² ’felfortyan | aufbrausen 〈abstr.〉’ (↑); 2 1519 ’összeforr | verheilen’ # (JordK. 714); 3 1527 ’forr | sieden’ (ÉrdyK. 420) Sz: forradoz 1416 u./² ’felfortyan | aufbrausen 〈abstr.〉’ (↑)

Származékszók. |  ⌂  A →forr igéből keletkeztek -szt műveltető, ill. -d kezdő-gyakorító képzővel.  ∼  Idetartozik: forrasz ’forrasztófém’  (1835: Tzs.); ez a tudatos szóalkotás, elvonás eredménye a forraszt-ból. Ehhez mintaként szolgáltak: →eresz, →rekesz stb.  ⌘  Nyelvújítási szó.

☞ MNy. 28: 119; EtSz. forr a.; TESz.; EWUng.→ forr