flaska × A: 1490 Flasca [es. nem m.] (OklSz.); 1650 Flaskájok (NSz.); 1774 Flaskoval (SzT.) J: ’palack | Flasche’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat., (k.), (h.) flasca, flasco ’palack’ [germán eredetű; vö. ném. (ófn.) flaska; ang. (óang.) flasce; stb.: ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ol. fiasco ’ua.’, fiasca ’egy fajta kulacs’; le. flaszka ’palack’; stb. ⌂ A latin alakok arra utalnak, hogy a magyar a-s és ó-s változatok nem a magyarban keletkeztek. A szó belseji s hanghoz vö. →alabástrom, →árestál stb. ∼ Azonos etimonra megy vissza: flakon ’illatszeres üvegecske’ (1840: SzT.), ’műanyag palack’ (1972: ÉKsz.), amely a ném. Flakon ’illatszeres üvegecske’ átvétele; modern jelentése metaforikusan alakult ki.
☞ EtSz. flaskó a. is; TESz.; MNy. 70: 29; EWUng.→ falc, fiaskó, palack