fess A: 1836 fesh (NSz.); 1855 fess (NSz.); nyj. fëss (NyF. 34: 106) J: ’szemrevaló, csinos, divatos 〈személy, öltözet〉 | schneidig, schick, modisch 〈Person, Bekleidung〉’

Német  (B.) jövevényszó. |  ≡  Ném., (B.) fesch ’szemrevaló, csinos, divatos’ [< ang. fashionable ’divatos, elegáns’].  ≋  Megfelelői: szbhv.  (N.) fȅš; cseh  (N.) feš; stb.: ’szemrevaló, csinos, divatos’.  ⊚  Ma a bizalmas nyelvhasználatban is visszaszorulóban van.

EtSz.; TESz.; EWUng. fazonNsztfess