ferences A: 1838 ferenczesek (RMNy. 1/2: IX) J: ‹fn› 1838 ’ferencrendi szerzetes | Franziskaner(in)’ (↑) | ‹mn› 1892 ’a ferencrendiekkel kapcsolatos, rájuk vonatkozó | fraziskanisch, Franziskaner-’ (ItK. 2: 446)
Származékszó. | ⌂ A Ferenc személynévből keletkezett -s melléknévképzővel, amely itt foglalkozásnév képzőjeként is funkcionál; vö. →bencés, dömés (→domonkos) stb. Magyarországon az első ferences kolostorokat 1220 körül alapították. ∼ Korábbi megnevezések: ferencbarát ’ferencrendi szerzetes’ (1559: Székely I.: Krón. 184b); ferenciek ’ua.’ (1793: NSz.); ferencszerzetes ’ua.’ (1835: Kunoss: Gyal. Franciscanus a.); Ferenc-rendi ’ferences ‹mn›’ (1832: NSz.).
☞ TESz.; EWUng.→ franciskánusNszt ↪ferences