feltétel A: 1645 feltétel (NySz. föltétel a.) J: 1 1645 ’tétel, tézis | Leitsatz, These’ (↑); 2 1655 ’előzetes tétel | Prämisse’ (NySz.); 3 1702 ’feltevés | Voraussetzung’ (NySz.); 4 1750 ’szándék | Absicht, Vorhaben’ (NSz.); 5 1776–1821 ’az, amitől függ vmi | Bedingung’ # (NSz.) Sz: feltételes 1792 Fel-tételesek (NSz.) | feltételez 1837–1843 föltételez (NSz.) | feltétlen 1834 feltétlen (Jelenkor 1834. jan. 25.: 60) – De vö. 1796 feltételetlen (MNy. 2: 395)

Latin mintájú tükörfordítás, összetett szó. |  ≡  Vö. lat.  (tud.) propositio ’feltevés, hipotézis, premissza, előfeltevés’, tkp. ’előre helyezés’, propositum ’szándék, terv; javaslat, indítvány; tétel, állítás, kijelentés; tárgy, téma’, tkp. ’az előre állított, az előre helyezett’.  ⌂  A feltétlen nyelvújítási származékszó lehet a feltételetlen összevonásából. – A feltétel-ből valószínűleg elvonással keletkezett a feltét ’cél, szándék, terv’  (1750: NSz.), ’feltétel, követelmény, kívánalom’  (1815: Nyr. 3: 216), ’főzelékhez adott kis húsadag’  (1898: NSz.); ez a legutóbbi jelentés bizonyosan a ném. Auflage ’a ráhelyezett, a rátett dolog’ hatására keletkezett.  ∼  Ugyanebből az alapigéből más képzésmóddal keletkezett a feltevés ’hipotézis, feltevés, elmélet’  (1776/: NSz.).

☞ TESz. feltét a. is; EWUng.→ fel, lét-, teszNszt ↪feltétel; ↪feltételes; ↪feltételez; ↪feltétlen