felcser A: 1570 ? Felchyer [szn.] (MNy. 7: 174); 1708 felcser (Horváth M.: NEl.); 1742/ felcsér (NSz.); 1789 Fertseleket (NSz.); 1874 fencser (Nyr. 3: 525); 1878 fėncsėr (Nyr. 7: 92) J: ’tábori sebészorvos | Feldchirurg’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Feldscher ’régi tábori seborvos’ [< ném.  (kor. úfn.) feldscherer ’ua.’ tkp. ’tábori nyíró, borbély’].  ≋  Megfelelői: ang.  (R.) feldsher; szbhv. felčer; stb.: ’felcser’.  ⇒⌂  A szó az osztrák katonai nyelv közvetítésével került a magyarba.

EtSz.; TESz.; EWUng. flastrom, kárpál, palacka, plató, surcNsztfelcser