fasza A: 1910 Fasza legény (NSz.) J: ’nagyszerű, kitűnő, remek | stramm, ausgezeichnet’
Személyjeles főnév szófajváltásának eredménye. | ⌂ A fasza ’vkinek a hímvesszője’ szóalakból keletkezett, amely a →fasz E/3. személyű, -a birtokos személyjeles alakja. Az alaktanhoz vö. doha (→doh), →moha stb. A szó metonimikusan utal a férfierőre. Főleg jelzős szószerkezetben áll; vö. fasza legény ’remek fickó’ (↑), fasza gyerek ’ua.’ (1960: ÉrtSz.). ⊚ A durvább bizalmas nyelvhasználat szava.
☞ TESz.; EWUng.→ fasz