expressz A: 1704 expressus (RákFLev. 1: 297); 1870 express (NSz.); 1891 expresszel (NSz.) J: ‹mn› 1 1704 ’gyors(ított) 〈posta stb.〉 | schnell, Schnell- 〈Post usw.〉’ (); 2 1870 ’sürgősen szállítandó és kézbesítendő 〈küldemény, levél stb.〉 | Expreß- 〈Sendung, Brief usw.〉’ # () | ‹fn› 1 1796 ’gyorsküldönc | Eilbote’ (NSz.); 2 1806/ ’expresszlevél | Expreßbrief’ (NSz.); 3 1891 ’egy fajta vadászpuska | Art Jagdgewehr’ (); 4 1928 ’expresszvonat | Fernschnellzug’ # (Tolnai: MagySz.) | ‹hsz› 1 1877 ’kifejezetten; nyíltan | ausdrücklich; offen’ (NSz.); 2 1894 ’sürgősen | expreß’ # (PallasLex.)

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. expreß ’sürgős; kifejezett’, Expreß ’gyorsvonat’; ang. express ’világos, kifejezett, sürgős; sürgősen, sebtében; gyorsvonat’; fr. exprès ’kifejezett, határozott; világos’; stb. Vö. még lat. expressus ’kifejezett, határozott’, expresse ’kifejezetten, határozottan’ [< lat. exprimere ’kinyom; kifejez’].  ⇒⌂  A magyarba elsősorban német közvetítéssel került át; az expressus változat – jelentéséből ítélve – visszalatinosítás lehet a ném. expreß() alapján.  ⌂  A főnévi 2–4. jelentés különböző összetételekből önállósult; vö. expresszlevél(1868: Nszt.); expresszvonat ’gyorsvonat’  (1887: NSz.); expresszpuska ’csavarmenetes furattal kialakított csövű (vadász)puska’ (1899: NSz.).  ∼  A (R.) expresse ’kifejezetten’  (1594/: MNy. 69: 499) közvetlen átvétel a hazai latinból.

TESz.; NytudÉrt. 93: 66; EWUng. eszpresszó, présNsztexpressz