evez A: 1395 k. eweʒo [sz.] (BesztSzj. 274.); 1562 oͤuez (NySz.); 1590 euedzoͤc [sz.] (NySz.); 1604 evoͤzoͤs [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Triéris a.) J: 1 1395 k. ’evezővel vízi járművet hajt, evezőt kezel; hajózik | rudern; schiffen’ # (↑); 2 1583–1584 ’szárnyát mozgatja, repül; uszonyát mozgatja, úszik | mit den Flügeln schlagen, fliegen; die Schwimmflossen bewegen, schwimmen’ (MNy. 75: 505); 3 1613 ’farkát csóválja | mit dem Schwanz wedeln’ (NySz.); 4 1769 ’törekedik vmire | nach etw streben’ (NSz.); 5 1770 ’〈vmely körülmények között〉 él, 〈vmilyen állapotban〉 van; 〈vmely területen〉 tevékenykedik | sich 〈in irgendeinem Zustand〉 befinden; sich 〈auf irgendeinem Gebiet〉 betätigen’ (NSz.); 6 1789 ’hadonászik; széles karmozdulatokkal, evickélve halad előre | herumfuchteln; sich mit den Armen rudernd vorwärtsbewegen’ (MNy. 68: 338); 7 1889 ’hintázik, leng | schaukeln’ (Nyr. 18: 239) Sz: evező 1395 k. (↑) | evezős 1405 k. eueʒes ’az evezőt kezelő, hajtó személy | Ruderer’ (SchlSzj. 769.) | evezés 1405 k. eueʒes (SchlSzj. 770.) | evezet 1416 u./² ’evezés | Rudern’ (MünchK. 42ra) | evezette 1416 u./² èuèʒettec ‹hat-i igenév› (MünchK. 63vb)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség, finnugor kori tő magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. finn evä ’uszony’; olonyeci evä ’evező tolla; uszony ‹halaké›’ [fgr. eβä ’uszony’].  ⌂  A végződés denominális igeképző; vö. fejez (→fej²), kínoz (→kín) stb. Az egyeztetés bizonytalanságát az okozza, hogy csak távoli balti finn nyelvi megfelelők vannak, továbbá az a tény, hogy a feltételezett finnugor alapjelentésnek a magyarban nincs nyoma. A 2. vagy az 1. jelentés lehetett az eredeti.  ⚠  Más finnugor egyeztetése kevésbé valószínű.

☞ EtSz.; MSzFE.; TESz.; EWUng.→ dal-, evickélUN UEW. № 138Nszt ↪evez; ↪evezés; ↪evező; ↪evezős; ↪evezős-