eunuch A: 1692 Eunuchussát (MNy. 69: 363); 1851 eunuchot (NSz.); 1870 eunuk (NSz.) J: ’kasztrált férfi, háremőr | Eunuch’

Latin jövevényszó, később nemzetközi szó is. |  ≡  Lat. eunuchus ’eunuch’ [< gör. εὐνοῦχος ’ua.’ < gör. εὐνή ’fekvőhely, ágy’ + οῦχος’vminek az őrzője’]; – ném. Eunuch; ang. eunuch; fr. eunuque; stb.: ’eunuch’.  ⇒⌂  Nemzetközi szóként főleg német közvetítésel kerülhetett a magyarba.

TESz.; Farkas: GLEl.; EWUng.Nszteunuch