erőszak A: 1519 erewzak (JordK. 259) J: 1 1519 ’(ellenállás megtörésére) kényszert alkalmazó erőkifejtés | Gewalt(tätigkeit)’ # (); 2 1592 ’megerőszakolás | Vergewaltigung’ (SzT.) Sz: erőszakos 1585 eroͤszakos (Cal. 511) | erőszakoskodik 1645 eroͤszakoskodók [sz.] (Szily: NyÚSz. 448) | erőszakol 1766 erőszakoltatni [sz.] (SzT.)

Összetett szó. |  ⌂  Az →erő + szak (valószínűleg jelöletlen birtokos jelzős) alárendelő összetétele. A szak a →szakad szócsalád tövével azonos; jelentése ’törés, szakadás’ lehetett. A szó arra utal, hogy az erőszak alkalmazásához fizikai erőfeszítés szükséges. Vö. erejeszakadt ’erőtlen’  (1636: NySz.); megszakad az ereje ’elerőtlenedik, ereje megfogyatkozik’  (1705: NySz.).  ⚠  Téves az a magyarázat, amely szerint az utótag azonos a →szak¹ főnévvel.

EtSz. erő a.; TESz.; EWUng. erő, szakadNszterőszak; ↪erőszakol; ↪erőszakos; ↪erőszakoskodik