ejt A: 1416 u./¹ èhèd lé, le èyte (BécsiK. 30, 16) J: 1 [főleg le~] 1416 u./¹ ’esését okozza; harcban leterít | zu Fall bringen; im Kampf fällen’ # (↑); 2 1495 e. ’vmilyen állapotba juttat | in einen Zustand versetzen’ # (GuaryK. 99); 3 1508 ’(akaratlanul) esni hagy | (unwillentlich) fallen lassen’ # (DöbrK. 215); 4 1519 ’okoz, felidéz | verursachen’ (JordK. 562); 5 1526 k. ’kimond, említ | aussprechen, erwähnen’ (MNy. 37: 205); 6 1697 ’szitál | (durch)sieben’ (SzT.); 7 [útba ~] 1790 ’〈útjában〉 érint | bei jmdm od. an etw vorbeikommen’ (NSz.)
Származékszó. | ⌂ Az es (→esik) igéből keletkezett -t műveltető képzővel. A szó belseji j és s hangtani kapcsolata szokatlan, de vö. →fejt: feslik.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ esikUN UEW. № 127Nszt ↪ejt