eger × A: 1760 egertsél [sz.] (NSz.); 1814 egércsélés [sz.] (NSz.); 1830 Egerni [sz.] (TudGyűjt. 7: 119); nyj. ëgër (MTsz.); egërcsël [sz.] (MTsz.) J: 1 1760 ? ’kapva kap vmin; nagyon kíván vmit | sich nach etw reißen; gierig wünschen’ (↑), 1833 ’ua.’ (Kassai: Gyökerésző 2: 35); 2 1766 ’lót-fut; lassan előbbre halad | hin und her laufen; sich langsam fortbewegen’ (NySz.)
Bizonytalan eredetű, esetleg származékszó egy fiktív tőből. | ⌂ A tő ismeretlen eredetű. A szóvég az -r gyakorító képzőnek tűnik; vö. →hever, →tipor stb. A 2. jelentés lehet az eredeti.
☞ EtSz.; TESz. egercsél a.; EWUng.